A betlehemezés

A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a karácsonyi játékok legrégibbike: a 11. századtól kezdve van róla adat, akkoriban templomokban adták elő.

 Hazánkban a középkorból magyar betlehemezés nem maradt fenn. Az első magyar szövegek a 17. századból erednek, s iskolai előadásokra készültek. Az utóbbi két évszázad paraszti betlehemezésének elmaradhatatlan része a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka. A betlehemezők házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal, ez elmaradhatatlan kellék volt, s ma is az.

A betlehemezésnek két fő típusa van, az egyikben élő emberek adják elő a jelenetet, a másik pedig a bábtáncoltató betlehemes.

A többszereplős, dramatikus játék a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztérium-, illetve pásztor játéka. A karácsonyi játékok először hazánkban is a latin nyelvű liturgikus jelenetek voltak. Középkori magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben az iskolák és a laikus vallási társaságok számára írt régebbi szövegek „folklórizálódott” változatai, részben pedig újabb keletű szövegek.

szekelyhon.ro

A 17-18. századi betlehemes szövegekben a szálláskeresés, a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet rendszerint együtt szerepel. A három király jelenet különben a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemes játékokban megmaradt a három király jelenet, az angyalokon, pásztorokon kívül a háromkirályok is szerepelnek . A betlehemezés és a vízkereszti három királyjárás része lehet az úgynevezett Heródes-játék, mely a napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, és Heródes haragját; esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságról is szót ejt.  A Heródes játékok főként vízkeresztkor kerülnek előadásra, néhol azonban a karácsonyi pásztorjátékkal együtt a betlehemes játék részét képezik. A betlehemezés egyes jeleneteit gyakran külön szokásként adták elő. Így például a Szállást keresést a Szent Család az advent időszakában, ennek egyik változatát bölcsőjárásnak nevezik.

A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák. Nagysága változó, előfordul egy méter magas vagy ennél nagyobb betlehem is.


A Magyar Népzenetára ma betlehemes játékok fő típusait a nagy néprajzi tájegységek (Dunántúl, Felvidék, Alföld és Felső-Tisza vidék, Erdély) szerint csoportosítja.


Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17.-18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorokon kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő.

A betlehemi rendtartás előírja, hogy a betlehemezésben résztvevőknek: “nem szabad a kocsmahelységeken forogni, fonóseregbe lányokhoz járni, az utcákon néma csöndben kell járni, továbbá nem szabad világi éneket énekelni. Mindezeket meg kell tartani attól a naptól, amikor próbálni kezdik egészen vízkereszt napjáig”. Aki ennek nem tett eleget, azt megbüntették, bármilyen rossz idő esetén a templomot mezítláb, hajadonfővel háromszor meg kellett kerülnie.


A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellék¬ként hordozott betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Ennek a•formának három táji központja ismeretes: a Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke.

A bábokat a betlehem aljába vágott járatban alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, Jutka, Marinka (női figurák) és egy adománygyűjtő báb: dékán vagy Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Jelentősége azért is nagy, mert ez az egyetlen népi bábjátékunk.

 

 

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.