Gulyafordítás

A népi kalendáriumban szilveszter és az új év első napja szinte összenőtt, ezért a két nap szokásai, hiedelmei szinte azonosak.

Úgy tarják, hogy e két napnak kulcsszerepe van abban, milyen lesz a következő év – jósolni is lehet a napból. A szokások és hiedelmek célja az hogy, biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A szokások, babonák a családdal, a gazdasággal, a háztartással voltak összefüggésben .

A képen gulyafordítást végzők láthatóak.

A szilveszteri szokásokban kiemelkedően fontos szerepe van a zajkeltésnek, melynek elnevezései például a kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás.

A pásztorfiúk igen nagy zajjal kergették el az óesztendőt, a dudás az Ó szép Jézus kezdetű nótára zendített. Ezalatt a többiek különféle zajkeltő eszközökkel szaladgáltak, s ezért ráadásul a háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.

A zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás ( micsoda príma név!) is. Ennek az volt a célja, hogy az állatok felriadjanak álmukból, s a másik oldalukra forduljanak. Miért volt ez kívánatos? Hát azért, mert így biztosították az állatok egészségét és termékenységét a következő esztendőre.

Néhol azért engedélyt kértek az ifjak a gazdától, mielőtt nekifogtak a zajkeltésnek: “Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?” Kongattak, énekeltek közben. A ceremónia végeztével ilyen s hasonló tréfás versekkel kérték az adományt:

Bemennék én tihozzátok, Ha van erős pálinkátok,
De ha nincsen pálinkátok, Be sem megyek tihozzátok…

Hunyadi huszár és betyár hagyományőrző egyesület veol.hu

Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz egy történetet is kapcsolnak. A hagyomány szerint a törökök 1660. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangokat, és a nagy zajjal kikergették a törököket. Másik magyarázat is van: a hajdúk török martalócokat üldöztek, és visszatérve köd ereszkedett rájuk, hogy hazataláljanak, az otthon lévők segítségül nagy zajt csaptak . Ennek az emlékére tartják néhol még ma is a zajos összejövetelt. Estefelé minden pásztor a piacra ment, ahol kolomppal, dudával, ” ereszd el a hajamat” jellegű zajcsapásba kezdett.

A szilveszteri zajongás célja egyértelműen a gonosz elűzése. Ez Erdély falvaiban is szokás volt.

Ott az éjféli harangszókor a fiúk teljes gőzzel, minden lehetséges zajkeltő eszközzel lármáztak. Tréfás kedvükben kicserélték az utcakapukat, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lány van a házban.

A kalotaszegi Magyarlónán, amikor éjfélkor megkondult a harang, tüzes kerekeket gurigattak le a hegyről “Boldog újévet!” kurjantások közben. Ezzel jelezték, hogy: “Tüzes kereken jött be az újév!”

 

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.