5 tény a Himnuszról amit kevesen tudnak

Úgy gondolhatnánk, hogy szinte mindent tudunk nemzetünk talán legfontosabb verséről, énekéről. Iskolában a kerettanterv része. Leginkább nemzeti ünnepekkor és  nemzetközi sportokban elért győzelem után hallhatjuk az aktuális esemény „megkoronázásaként”. Mégis sok olyan dolog van amit nem tudunk a himnuszunkról. Most összeválogattunk néhányat nektek.

A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül negatív hangvételű?

„Szánd meg Isten a magyart”:  Kölcsey a jövő magyarságára – a záró versszakban- az Úr kegyelmét kéri, hogy a múlt vészterhes időszaka után – „Kit vészek hányának” és a jelen szenvedései – „Tengerén kínjának” után fogadja kegyelmébe. Hiszi, hogy az igaz megbánásban megtisztító erő rejlik, a rossz után jó jöhet. Talán a Himnusz nem is olyan pesszimista, mint korábban gondoltuk, hiszen a teljes pusztulás után az Istentől jövő kegyelemre készíti fel a magyarokat. Ebben az értelemben pedig „a végtelen derűlátás szövegévé válik”.

Ki az a Bendegúz?

„Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére.” Bendegúz, Attila a hun király apja volt. Azaz Attila, hun király Isten segítségével nyert a Kárpát-medencében hazát. A honfoglaló magyarok hite és tudata szerint is, ez a föld Atilla birodalma volt, akinek vérrokona Álmos, az ő fia pedig Árpád, aki azért jött a Kárpát-medencébe, hogy elfoglalja őse által rá hagyott földet. Így mi, késői magyarokként – Kölcsey és Nemzeti Himnuszunk szerint – Bendegúz, rajta keresztül pedig a hunok leszármazottai vagyunk. A finnugor elmélet csak a Habsburg – Magyar „kiegyezés” után (1867) vált elfogadottá. Előtte mindig a hun-magyar származás volt az elfogadott nézet.

Miért mondhatjuk, hogy különbözik más országokétól?

A mi Himnuszunk (sok más nemzettől eltérően) nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép imádsága  a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el – így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy közbenjáró imádság: Isten áldd meg a magyart!

Első himnusz a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének volt


Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus
magyarság néphimnusza a „Boldogasszony Anyánk  kezdetű” ének volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. A Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. 1793-ban már „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.

A magyar nép Kölcsey megzenésített versét választotta

Maga a nép választotta, és énekelte himnuszként, ugyanis a világon egyedüli állami himnuszként semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tette kötelezővé a rendszerváltásig! 1989 októberétől mondja ki a törvény, hogy:” A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Kérlek, segítsd munkánkat! Likeold Facebook oldalunkat, és ajánlj minket másoknak is. Ha tetszik a bejegyzés lent meg tudod osztani azt.

Segíts, hogy segíthessünk népszerűsíteni nemzeti „értékeinket”.

Csiripelte

- a Csipcsirip oldal létrehozója/üzemeltetője „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni.” (Illyés Gyula)

1 Comment

  • “A finnugor elmélet csak a Habsburg – Magyar „kiegyezés” után (1867) vált elfogadottá. Előtte mindig a hun-magyar származás volt az elfogadott nézet.”
    hmmmm vajon miért is, miért is ?
    elárulom: mert az az igazság és nem a habsburg kamukéró eszetlen baromság

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.