A híres kalocsai hímzés története

A kalocsai vitathatatlanul a legnépszerűbb hímzésminták egyike. Az író-, pingáló- és hímzőasszonyok a kalocsai népművészet hordozói és életben tartói.

A kalocsai hímzés története: Kezdetben a vidék asszonyai, leányai a saját holmijukat díszítették hímzéssel. Kihímezték az ágyruhákat, asztalneműket, zsebkendőket. Ezek a leányok kelengyéjébe kerültek. Díszítették a női felsőruházat nagy részét. A férfiingek kézelőjére, az ujjakra, és a nyakrészre szintén hímzés került.

A 19. század végén lett népszerű a kalocsai motívumvilág, ettől fogva már bérmunkában is hímeztek a kalocsai lányok és asszonyok.

Az igényesebb úri-polgári háztartások számára készítették a hímzéseket. Ezek még nem a most népszerű tarka hímzések, mert eleinte egyszínű fehér volt a kalocsai hímzés. Az 1890-es évek után lett általános, hogy a hófehér lyukhímzés helyett a motívumokat teljesen betöltik lapos öltéssel.

A színes kalocsai hímzés Kovácsné Király Ilus ( 1886–1966), kalocsai hímző- és íróasszony szellemi terméke.

Régebben a kalocsai hímzés kék és piros virágokat jelentett, de a falpingáláshoz zöldet is használtak. Ebből jutott az ifjú Király Ilus eszébe, hogy miért is ne lehetne a növényszárakat is zölddel kihímezni. Jól ismerte a vadvirágokat, mintáihoz forradalmain azokat használta fel, mert az ó-kalocsai virágokat túlzottan stilizáltak találta. Vadvirág régebben nem jelent meg sem hímzéseken, sem pingálásokon. A változtatások népszerűek lettek (egyszer egy asszony francia divatlapot mutatott neki, benne látta meg Király Ilus a Richelieu-hímzést, amit egyszínű fehérben beépített a kalocsai motívumvilágba).

Önéletrajzában olvasható, hogy leánya azzal álmodott, hogy színes rózsákat varrtak fehér helyett. Az álmot hamar valósággá változtatták, sikere átütő volt.

 A kalocsai divat hazánk határain belül és kívül, ez pedig vitathatatlanul nagyszerű dolog, a szellemi és kulturális örökségünk lett:

A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés, részben Király Ilus hatására, részben a megfizethetővé vált színes fonalaknak köszönhetően. A hímzett ruhadarabok színezését meghatározta viselőjük életkora.

 A legdíszesebb, legélénkebb az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.

A minták, motívumok a falfestés motívumaival gazdagodtak. Idővel megjelentek a vadvirágok a kerti motívumok mellett. Ez Király Ilus ötlete volt. Az újkalocsai motívumok nem stilizáltak, hanem természethűek. A nagyobb virágokat és a leveleket felezve rajzolták elő, és a megfelelő szín két árnyalatával hímezték.

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.