Szentcsalád-járás -szokások a régmúltból napjainkig

 

A szentcsaládjárás a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsaládjárás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Kilenc napon át kilenc  szinte szomszédos család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát.

Az utcán a “Szállást keres a Szent Család” kezdetű énekkel vonulnak, amelynek ez lenne az egyik szövegváltozata:

Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja 
ki égnek s földnek az ura.

Az idő is későre jár,
a madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába
Betlehemnek városába.

Legalább ti jó emberek,
fogadjátok e kisdedet!
Házatokba boldogság száll,
Ha betér az égi Király.

Ne sírj tovább Szűz Mária
ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk,
kis Jézuskát befogadjuk.

Adjon Isten jó éjszakát.
Küldje hozzánk őrangyalát.
Terjessze ránk szent áldását.
Köszöntsük a Szűz Máriát!

Köszöntsük a Szűz Máriát,
Vele együtt az ő szent fiát!
Jézus, Mária szent neve,
Legyen nekünk örömünkre!

Íme, feltünt a fényes nap,
Fölkel-e még nekünk holnap?
Míg számadásom nem egész,
Nem vagyok még az útra kész.

Szentcsaládjárás adventi gyakorlat, amely a közös családi imára és a családok közös imájára ad lehetőséget. 

kisbalatononline.hu
kisbalatononline.hu

A házakban  az előre feldíszített oltárra helyezik a szobrot vagy képet. Egyes falvakban a lucabúzához hasonlóan sarjaztatott búzával rakják körül a szálláskereső képet. A családok  együtt imádkoznak, énekelnek.

A szokás nem nagyon régi, csupán a 20. sz. elején született. Lehetséges, hogy a szálláskeresést a felnőtt hívek igénye  hívta életre  a  már elprofanizálódott,  gyermek ünneppé vált  betlehemezés helyett. Igazi családi készülődés az ünnepre, az bizonyos.

A képet vagy szobrot, melynek szállást keresnek a rendező énekesasszony vagy maga hinti meg szenteltvízzel, vagy a pap áldja meg. A soros családban  házioltár égő mécsessel vagy gyertyával várja, ahol  mind a kilenc család összegyűlik, amikor esti Úrangyalára

szekelyhon.ro
szekelyhon.ro

harangoznak. Amikor a szentkép az új családhoz megérkezik, letérdelnek, s imádságokat mondanak. A képet a házioltárra helyezik, meggyújtják előtte a mécsest, amely  végig ott ég, amíg a képet másik családhoz nem viszik. A szentkép előtt ájtatosságot is szoktak végezni, majd felajánlják az egész családot a Szent Család oltalmába.

A házbeliek napközben is föl-fölkeresik a képet, hogy rövid fohászkodással üd
vözöljék. Ilyenkor  egy-egy szegény családot meg is szoktak ajándékozni, mintha a Szent Családnak adnák. A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.

A helyi változatok közül figyelemre méltó Tordas szlovákból magyarosodott falué: a Szt Család képét megszenteltetik, a 9 fölkeresendő család tagjai gyónással és áldozással készülnek a fogadtatásra. 

   Van, ahol legények hordozzák a Szt Család képét. Ez a férfiak ősi liturgikus elsőbbségének fejleménye, még ebben a jellegzetesen asszonyi szokásban is. 

 

Tánczos Erzsébet írása

Kíváncsi vagy még többre? ⇒Kattints ide

 

Kérünk téged, népszerűsítsd az oldalunkat a hírek megosztással vagy az oldal ajánlásával az ismerőseidnek a Facebookon. Segíts, hogy segíthessünk népszerűsíteni nemzeti „kincseinket”.

Köszönettel

Csipcsirip csapata

Csiripelte

- a Csipcsirip oldal létrehozója/üzemeltetője „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni.” (Illyés Gyula)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.