Magyar dalos pacsirták Moldvában?

 

Tánczos Erzsébet beszámolója a Szeret-menti népdalvetélkedőről.

Mi az a Szeret?

Egy folyó Moldvában, melynek  vidékén a „székelyes” csángók és a déli moldvai csángók laknak. S e folyóról kapta a nevét a csángó gyermekek népdalversenye, melyet idén már  tizenkettedik alkalommal rendeztek meg.

Moldvában 60 ezren beszélnek magyarul, illetve csángó-magyarul. A magyar önállóan fejlődött dialektus ez, mely megőrizte az archaikus, középkori nyelvi formákat.

Hogyan kerültek a csángók a Kárpátokon túlra?

CsangosErről sokan sokfélét mondanak. Van, akik szerint a honfoglaláskor maradtak ott határvédőnek, mások szerint a csángók az avarok leszármazottai, de azt is mondják, hogy elmagyarosodott kunok. Lehetséges, hogy Csángóság a Mezőségről származik, és azért csángók, mert „elcsámborogtak” (elcsá­ngál = elkóborol). Talán a határt kellett óvniuk. Vannak közöttük, akik a megállíthatatlan asszimilációval szembe menvén megpróbálják megőrizni egyedi kultúrájukat, nyelvhasználatukat. Szerencse, hogy vannak ilyen emberek…

Elvész a magyar nyelv Moldovában – az elmúlt másfél évszázad alatt ezt a hírt hozták hozzánk, s nem éppen alaptalanul. A 21. századra meg még fel is gyorsult az asszimiláció. Az elszigetelt falvakban jobb a nyelvi állapot, a főutakhoz közel eső régiókban azonban nagyobb az asszimiláció – ez természetes folyamat. Az anyanyelv, a megtartó hagyomány kihalása, a csángók elrománosodása a szemünk előtt történik. A moldvai csángók kétharmada ma már nem ismeri ősei nyelvét.

Mintegy ellenpontként a moldvai falvakban ott van a magyar oktatási program. Másfél évtizede még elképzelhetetlen volt, hogy moldvai csángó falvakban iskolai foglalkozások keretében magyar nyelvre tanítsák a csángó-magyar gyermekeket. Mára a merész elképzelés szervezett formát öltött: Moldvai csángó falvakban több mint kétezer gyerek tanul magyarul.

A jövő? Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, a többi a Jóisten ügye – mondják az általam megkérdezett tanítók, akik a Keleti-Kárpátok túloldalán, egymástól 100-150 kilométerre fekvő településeken dolgoznak. Ők azok, akik aktiválják a gyerekek otthon hallott passzív szókincsét.

A moldvai magyar oktatási programban tanuló gyerekek közül a legjobb énekesek gyűltek össze 2015. november 21-én a moldvai magyar Pusztinában a XIV. Szeret Menti Népdalvetélkedőn. Televízió, rádió képviseltette magát a versenyen.Csángók

A versenyre huszonnégy faluból érkeztek a gyermekek, két kategóriában hozták el saját falujukból a legszebb, legarchaikusabb moldvai dalokat. A versenyt Magyar Házban rendezték meg. Két kategóriában: 1-4. és 5-8. osztályosok csoportjában folyt a megmérettetés.

Szívélyes megnyitó, kedves bátorító szavak után sorsolással kezdődött a verseny. Minden gyerek szépen énekelt, de hát egy versenyen van, aki nyer, és van aki nem.  S mégis, itt mindenki nyert valamit: a zsűri bátorító és támogató volt, s mindenki ajándékkal térhetett haza. A verseny izgalmait a finom ebéd elfogyasztása oldotta, majd a pusztinai hagyományőrzők műsora kápráztatott el minden jelenlévőt.

sz6

Pusztinán Nyisztor Ilona vezeti a hagyományőrző csoportot, s az idei verseny is azért került pont itt megrendezésre, mert 2014-ben is, immár többedszerre Pusztina szerepelt legjobban a versenyen.

Aztán eljött az értékelés ideje. A zsűri hangsúlyozta: „törekedni kell a hagyományos moldvai népdalkincsből választani, nagyon sokat kell gyakorolni azokat a dalokat, melyeket előad egy versenyző, emellett törekedni kell a helyi dialektus megtartására”.

„Menjetek, kérdezzétek az öregeket a dalaikról, balladáikról!” – szólt a tanács. És ebben minden benne van, hiszen a szülők, a nagyszülők még jól beszélik a nyelvet. A nagyszülők szinte kizárólag magyarul beszélnek, a szülők már kétnyelvűek, a gyerekek azonban először románul tanulnak meg, mert a szüleik úgy gondolták, ezzel tudnak majd érvényesülni. Ezért is fontos, hogy a nagyszülők átadják nekik dalaikat, szokásaikat, nyelvüket.

sz_3

Jövőre Csíkfalu rendezheti meg a versenyt, ha anyagilag  meg tudják oldani. Nagyon bízom benne, hogy lesz kellő támogatás, akarat és összefogás, hogy a csík falusiak élhessenek ezzel a lehetőséggel.

A Himnusz és a Boldogasszony anyánk közös eléneklésével ért véget a verseny.

A Keresztszülők ezután a Szent István templomba mentek misére (nyilván románul folyt a szertartás, hiszen Moldvában nem misézhetnek magyarul a papok). A mise után  magyarul imádkoztunk és énekeltünk a „Magyarul imádkoznak Szent István gyermekei a templomban” című daloskönyvből. Szerencsére nagy az igény a kiadványra, a többi moldvai faluban is kérnek belőle, hogy énekelhessenek, imádkozhassanak belőle.sz1_1

Közben este lett. Egy hosszú nap volt, olyan tartalmas, mint máskor egy hónap. A fejem, fülem tele a sok szép moldvai dallal. Az a sok szépen éneklő, tiszta arcú gyermek – boldogság volt látni s hallgatni őket. Ilyenkor úgy érzi az ember, semmi nincs veszve: vannak Moldvában fiatalok, akik élik a hagyományaikat, s örömüket lelik bennük.

Kíváncsi vagy több részletre?

– Kattints ide!

 

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.