Május 28.- Emil meg a kender

A Mura- vidéken  Emil naptól kezdve már nem szabad kendert vetni, azaz  Emil napjára már  végezni kellett a munkával.

 A kenderre ugyanis minden földműves háztartásban igen nagy szükség volt – Tánczos Erzsébet írása.

 A kender volt legfontosabb háncsrosttartalmú növényünk. Kenderföldnek jó minőségű, általában mélyebb fekvésű területre van szükség.  A magyarság már a honfoglalás előtt fonaláért és olajos magváért termesztette. A kender évszázadokon át a legjelentősebb háziipari növény volt, ezt  számos földrajzi név  bizonyítja: Kenderes, Kendereskert, Kenderesföld…

Pünkösdkor a házról házra járó népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járás: a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérték házról-házra, s énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal örvendeztették meg a „háziakat”.3-135b

” Ekkora legyen a kendtek kendere!” – kiáltották háromszor, és a kiskirálynét magasba emelték:

Csak  kicsiny területen termesztették, s éppen annyit, amennyit az őszi munkák végeztével  a télen fel tudott dolgozni egy-egy család.

Termesztését a XIX. század második felétől a gyáripar szorította vissza.

A kenderhez számos hiedelem fűződik.

Vetéséhez a magot húshagyó kedden kell előkészíteni. Húshagyókor magasra ugráltak, táncoltak, hosszú tésztát főztek a levesbe, sok helyre mentek vendégségbe, kenderpozdorját tettek a kerékvágásba, hogy hosszú legyen a kender.

A vetést is szabályozták: legalkalmasabb nap a néphit szerint a vetésre a péntek, még jobb, ha olyankor se nap, se hold nem volt az égen.100_5968

A hiedelem szerint a  meztelenül,  beszéd nélkül, új agyagfazékból vetett kender hozhat jó hosszú szálú termést. Azt tartották, hogy ha február végén hosszú jégcsapok  lógnak, akkor hosszú lesz a kender.

A néphit szerint  Szent Anna  napján szakad meg a kender töve, s attól  fogva már nem nő, csak sárgul. A még zöld kendert a bolhásság ellen  használták.3-224d

A kendermagot  rontás ellen is bevetették.

A kendert gyógyírként is használták. Doroszlón például kendermagot etettek a gilisztás emberrel és állattal egyaránt. A kendermagtól állítólag elmegy a giliszta. A lónál   a kendermagot rozsdával is keverték.

Kérlek, segítsd munkánkat! Likeold Facebook oldalunkat, és ajánlj minket másoknak is. Ha tetszik a bejegyzés lent meg tudod osztani azt.

Segíts, hogy segíthessünk népszerűsíteni nemzeti értékeinket.

 

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.