Megmenekült a lebontástól egy 200 éves békéscsabai ház

Több mint tízmillió forintból újították fel Békéscsaba egyik legrégebbi házát, a Molnárházat, amely a korabeli térképek tanúsága szerint 1818-ban már állt- adta hírül az MTI.

Fotó Bencsik Ádám

Békéscsabán az 1810-es években három szárazmalom üzemelt, ahol ökör és ló segítségével őrölték a gabonát. Működtetésüket az 1860-as években szüntették meg. A három szárazmalomból napjainkra egy maradt fenn: ez Békéscsaba legrégebbi épülete, a Molnárház, ami az 1818-as Bodoky-féle térképen, a békési megyeszékhelyről készült első térképen is szerepelt.

A békéscsabai közgyűlés 2015-ben vásárolta meg korábbi tulajdonosától az ingatlant, és nyolcmillió forintot szavazott meg az épület aláfalazására és statikai megerősítésére. A tetőszerkezetet és a nádfedeles tetőt további kétmillió forintos városi alapból hozták rendbe, emellett Békés megyei vállalkozások, képviselők és magánszemélyek is adtak adományokat – mondta Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke.

Fotó Bencsik Ádám

 

A 240 négyzetméter alapterületű Molnárházat a tervek szerint kiállítóhelyként, közösségi térként és kézműves alkotóműhelyként kívánják hasznosítani az épületet. A háztól egy kilométeres távolságon belül elérhető Békéscsaba történelmi jelentőségű épületeinek többsége, így az egykori szárazmalom a majdani értékőrző, várostörténeti útvonal kiindulópontja is lehet.

Csiripelte

- a Csipcsirip oldal létrehozója/üzemeltetője „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni.” (Illyés Gyula)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.