Vízkereszt ünnepe

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.

 Az Epiphania görög szó azt jelenti: „megnyilvánulás”. Epiphania ünnepe a III. századtól létezik, ekkor tartották Krisztus születése napját. Száz évvel később azonban Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” december 25.-i ünnepével egyesítette az egyház, ezért az Epiphania új jelentéseket kapott. Így lett a  háromkirályok imádásának,  másrészről Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésének is az ünnepe lett. Az utóbbi gondolathoz később  kapcsolódott Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezés. 

Ezzel a nappal megkezdődik a farsang.  Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra. Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát.

Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa: kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz (javítja a talajt). Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik

Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek.

A több évszázados betlehemes szövegekben a pásztorjáték , a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet  idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet.  Leginkább férfiak és fiúk, máshol meg csak lányok járták  a házakat. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.

 Vízszentelés

 Innen az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet. A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.

A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.

A templomokban manapság is szentelnek vizet. Ebből a hívek vittek haza, hogy baj, betegség, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen, s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek. A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek, ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta.

A szentelt víz ott volt az emberi élet fordulópontjain. Meghintették vele a gyermekágyas asszony ágyát, lottyantottak belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is megpermetezték vele. A házban felravatalozott halott mellett is ott volt, rendszerint rozmaringágat tettek a vízbe. A szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele.

Gyógyító hatását nem is érdemes lajstromba venni, elvileg bármire, minden bajra gyógyír. Kenegettek vele fájós tagokat, itták is például torokfájás ellen.

Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát, de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken.

E nap a házszentelés időpontja is

A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak.  Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát, búzát, lisztet, diót, tojást, almát, miegymást.

A házszentelés ceremóniájának menete

A hagyomány szerint a csengettyűs ministránsok előre jelzik a ház lakóinak a pap érkezését, a kapufélfára vagy a bejárati ajtó elé
rajzolt jellel jelezve a papnak, hogy az ott lakók akarják-e a látogatását vagy sem. Ha igenlő választ kapnak, akkor a ministránsok áldást, békességet kérő verset mondanak el.

A jellel ellátott hajlékokba csengettyűszóval érkezik a pap, s köszönti a ház lakóit „Békesség e háznak és a benne lakóknak!”   A szertartás után a papot égő gyertyával kísérik ki.

Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! – vigasztalták magukat.

Csiripelte

- magyar-angol szakos tanár / drámapedagógus - három fiúgyermek édesanyja - a Netfolk blog megalkotója - gondolat Erzsitől: "Érdekes, de nem volt központi kérdés számomra, hogy sokan olvassák-e a bejegyzéseimet, csak tettem, amit szívesen csinálok: írtam, csak írtam, írok most is szívesen." u.i.: (várjuk az iskolás, óvodás csoportokat múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött kézművesedésre) :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.